Chapter 1

Szállítás

Viccesnek tartom, hogy egyik kezemben egy zöldbabfõzelék adag, másikban egy tízmilliókat érhetõ dokumentum.

Published with Blogger-droid v1.6.0

: Flavors.me

: Flavors.me

Madonna

Most nézem Madonna megjelenését a David Letterman showban... és ez egy tök jó fej nő. Intelligenns, vicces, stb... Hogy mennyire ki lehet kupálódni, vagy már akkor is ilyen értelmes volt.

Főzés

Azt nem értem, hogy hogy lehet a Hell's Kitchen-t és a Mesterszakács című műsorokat egymás mellé tenni. Hacsak nem médiahallgatók diplomamunkáját akarják támogatni a "Magyar és Ameriaki televiziós kultúra eltérő mivolta" témában. Olyan egyszerű a hibákat észrevenni.... Mondjuk az emberkék kiválsztása kezd normálisabb lenni. Valamilyen szinten tv-ben viselkedni képes emberek jelentek meg. De kit érdekel az étel??? Ez nem főzősműsor, hanem verseny, ahol a versenyről kellene, hogy szóljon a műsor...

fiatalkodás

Seregélyek Villányban

Mint a Madarak-ban. Kicsit félelmetes, kicsit csodálatos volt, de nagyon sok. 100000-s nagyságrendűre tippeltünk. Leszállt egy töredékük az egyik szülőföldre tőlünk 100 méterre, mire odaértünk elhajtani őket, nem volt szőlőfürt a tőkéken.

Villány-pince

Villány

Palackozni?

Biciklizés

Hát ebbe is belevágtam. Csak úgy utazás jelleggel. Egyelőre lazán vesze ma dolgokat, mert általában a Margit híd budai hidfőjétől megyek az Árpád híd  budai hídfőjéig. Szóval semmi. Első benyomásaim elég rémisztőek. Igazából a káosz ahová az ember belekerül. Kezdjük először is a Margit híddal. Ugye most még keskenyebb a járda. És hát ott megyünk Gyalogosok. Biciklisek. Még néha egy-két moped is. Itt szembesültem először, hogy mennyire bunkók a biciklisták. A Margit híd mindkét irányban lejt. És olyan sebességgel engedik el lefelé az eszközt, hogy én, szembe a biciklin is izgulok. Nagyon kevés, aki előzékeny és elenged. Ha nem térek ki, nem tér ki. Pedig ugye ez azért jó lenne, ha kölcsönös lenne. Még tesztelem őket. :)
Már gyermekét bicikliúton tologató anyuka már lebaszott. Szeretem, amikor a szülők ahelyett, hogy vigyáznának gyermekükre, azt várják el, hogy a többiek vigyázzanak a gyerekre. Ezért már majdnem verekedtem Karácsony estéjén tesco előtt hülyével. :)
Továbbá: Épűlő rakpart budai oldalon. Vadi új gyönyörű síma. Még nincs átadva. Mellete bicikliút. Minden biciklis a rakparton. Mintha bennük lenne, hogy renegátok legyünk. Ne azt amit szabad, hanem ami kicsit nem szabad. Na mindegy, végül nekem is ki kellett próbálnom, és ma este megállapíthattam, hogy tényleg síma :). Szóval ez olyan kis gyermeki dolog.
Valszeg sose lesz belőlem biciklis. Olyan nagyon öntudatos biciklis. De azért most már nem teszem le. De nagyon jó volna, hogyha az emberek nagyobb része csatlakozna ehhez az eszközhöz. Mert tényleg ez kell.

Elcsesztem

Elcsesztem

Amiket nem vettem figyelembe: Napközben bicikliztem vagy 25 km-t, ami oké nem sok, de ha hozzátesszük, hogy csak hétfőn ültem rá előszőr, úgy 4 év óta. Akkor már nem is kevés. Aztán egész nap parkettáztam, ami szintén nem sok, de mégis mozgás, emelés, odébb, idébb, ütni, nyomni, húzni. És végül jött valami borzasztó melegizé. Ami ilyen fülledt nyomott meleg volt. Sztem nem volt több 30-nál, de kimenni sem volt kedvem az utcára. Ezekután elkezdtem futni, mint őrült, mert ezeket nem vettem figyelembe. Így az állatkertnél 5:28-as volt a kilóméterem. Ezekután meghaltam. És a vége. 6:33 lett. Hát igen. Még figyelmeztettek, hogy vasánap nehogy elvigyen a tömeg. Hát most megtanultam, hogy tényleg nem vihet el. Azonkívül azt hiszem többet már nem futok. Telán csak egy kis bicaj szombaton.

Próbáljuk melegben

Próbáljuk melegben

Egész elégedett voltam magammal. Bár az elején nem igazán akart beindulni a dolog. Most fordítva próbáltam, első kört meghúzni, és a másodikat pedig a maradék erővel. Az eredményesség szempontjából így jobb. A porbléma, hogy kicsit túl hamar kezdett automatizálódni a lábam. Ez azért baj, mert nehéz kontrollálni. Viszont könnyebben megy a dolog. Szóval elégedett vagyok. Tanácsok alapján, már csak kicsiket futok vasárnapig.

Elkezdődött

Mi is hiányzik erről a képről? Igen az autók. Hát elkezdődött. Végre. Nincs autó a Margit körúton. Nincs autó a Margit hídon. Boldog vagyok. Szerintem lesz itt még boldogság.

A munka is elkezdődött. Felmarták az aszfaltot. Mindig ezt szokták. Mert ez olyan látványos, és szombaton majdnem megcsinálták az egész hídat.

Ez itt a Margit híd alatti rakpart. Amit néhány idétlen már megint kifogásolt, hogy kibővítették a rakpartot. Mondjuk 25 méteren. Oké a Margit hídtól észekra is kibővítették, de ott milyen panorámát ront ez? Annyira nevetséges, amikor ellövik a töltényeket, és amikor tényleg meg kellene szólalni, akkor már mindenki csak röhög...

Szép narancssárga kerítések jelölik az utat. Kafa lesz. Néhányan azért még betévednek. Valszeg az "Árgus Kft" nem tökéletesen végzi a munkáját.

Legyen vörös

Először egy mókus rohant fel a fára mellettem. Nem szoktak mókusok lenni a Margitszigeten. Én ezzel az első margitszigeti mókussal találkoztam. Vörös volt. Aztán egy olyan 60 éves emberke után futottam, akinek néhány nagyon göndör vörös tincse volt. Nagyon csúnya volt. És végül egy ír szépség rohant el mellettem derékig érő vörös hajjal. Ami nem lett volna baj, de utána megállt és én szaladtam el mellette, és már nem mért utol. Így egy rövid szépség volt.

Legyen vörös

A magasugrásban az a legszörnyűbb, mármint a sportolóknak, hogy gyakorlatilag három sikertelen próbálkozás után kell örülniük. Tehát mondhatjuk, azután, hogy kudarcot vallottak.
De ma nagyon tetszett, amikor a Bednarek gyerek a lengyelektől annyira örült, miután haramdszorra leverte a lécet. Oké a ciprusi is örül.

Jó tisztának lenni. Egész nap csak rámszáradt az izzadtság, és most megszabadultam tőle.
És még arra jöttem rá, hogy ami koszt nem lehet lemosni, az nem kosz, hanem horzsolás. Legalábbis asszem...

Itt lengek a hintaágyon

Hazafelé

Egyrészt ugye halálomon vagyok. Ezt nem kell mondani. (Na ugye- vicc)
Másrészt sötétben értem haza. Ilyen március óta nem volt... Lehangoló
A vonat 1 órát késett. Aztán Kökin meg mondtáák, hogy még egyet fog, mert elütöttek valakit.
Metro... gondoltam, hogy innen hova szálljak tovább... És akkor eszembe jutott, hogy a villamos is lecserélve... és akkor kikapcsoltam minden ébresztőt és most alszom....

Megindult az ecetfám!!!!

Már kellett

Majdnem egy tehéncsorda közé keveredtem, amelyek közé már bitkák keveredtek, szóval jó kistársaság lett volna. A legjobb a pulikutya volt, akit a gazdái az ötletesség és szellemesség jegyében Pulinak kereszteltek el. Iszónyú erjedt szag volt körülöttük, vagy a közelben potyogó vadringló, vagy a műanyag flakonok miatt. Aztán új mezőgadasági munkával ismerkedtem me, a boronálással. Még tovább menve egy új motiváló eszközt találtam az állati trágyát szállító teherautót, amely akkor lett volna jó, ha szembe jön, de mellettem húzott el, így negatív motivációt okozott. Hihetetlen volt olyan pillanat, amikor a légtér oxigén tartalma az 1% alá csökkent, és kitöltötte az ammonia. Na most igen, megvan, megtaláltam, az ember igenis tud működni ammóniával. Én vagy ok az élő példa. Aztán gondoltam a mezőgazdasági munkásokra és rájöttem hogy korán meg fognak hallni. A régi paraszt eltűnt, ők már nem vesznek kezükbe kapát, kaszát, Ülnek a tratorukban, és legkondicionálva cigiznek. Szóval szerintem velem kéne futniuk. Kb ugyanannyit mozognak. És ők még este gondolom a jó kis kóbászt meg szalonkát eszik, hisz parasztemberek....

Itt nézheted meg a nyomom
Untitled