Félek. Félek írni féltem megnézni. Mondjuk más okból. (megjavult a c betűm... egész idáig nem működött a billenyűzetem c betűje, de már működik... igazából nagyon bátornak tekinthetem magam, ha úgy akartam írni ez a bejegyzést, hogy nincs c betűm.... és lám a bátorság meghozta az eredményt... ccccccccccccccccccccccccccccccc ) na jó.
Szóval tegnap délelőtt már itt volt az ötödik rész. És nem mertem belekezdeni. Ma reggel aztán rávettem magam. De a kezdő kockák után rögtön úgy döntöttem, hogy inkább elmegyek fogat mosni és a többi... Majd egy kis kávé.... Majd egy kis müzli.... (az egészséges étkezés nevében... 2 kiló müzli egészséges... gondolom nagyon... gondolom kétszer annyira egészséges, mint 1 kiló)
Látjátok most is félek írni....
A negyedik résszel kell kezdeni az Exodus II-vel. Annyira dicsérték mindenfelé, hogy már én nem is merem. Pedig az volt. Ugyan még nem láttam a Szökés/Prison Break lázadásos csodarészét (amit látni kell!!!), meg sok mindent nem láttam, de amelyeket eddig láttam sorozatrészeket az egyik legjobbal volt dolgunk. Hosszú részletes csatajelenetek. Földön, űrben. Ryan közlegényes földi csatajelenetek. Az a kicsit szaggatott kép, aminek biztos van szakszerű neve, de én nem tudom mi az, meg tökéletes űrábrázolás...
Akkor most mégis először a 4 részről. Első megdöbbentő jelenetem, amely szerintem újra egy olyan igazán emberi jelenet. Olyan emberi tett, amely ritka, de emberi, amely csak olyan körülmények között történhet meg velünk, amelyeket igazából itt a karosszékeinkben nem is tudunk elképzelni. Kiderül, hogy az öreg Saul Tigh-nak a felesége árulta be az ellenállókat. PErsze miért, mert azt mondta neki a cyvlon, hogy így tudja csak megmenteni a férjét. De miért akarta megmenteni, hisz tudtuk korábbról , hogy csalta mindenkivel, meg akkor hagyta ott, amikor csak akarta? Ez csak költői volt persze... Tehát ... nem kell rá válszolni. Szóval mert szerette. Vagyis tudjátok milyen a szerelem?... Na jó kicsit elérzékenyültem. Tehát megöli a feleségét. Egy pohárka méreggel. Még olyan Rómeo és Júlia érzetem is volt, de valszeg csak amiatt, mert szerelmesek, meg méreg... és akkor mindig a Rómeo és Júlia ugrik be. Elég lenne, ha csak a Júlia... Na hagyjuk.
Aztán indul a mentőakció... A csata. Itt pögrés, meg robbanás ami kell. Ahogy megszoktuk. Nem tehetek róla teljesen addikt vagyok erre a képi színvilágra, meg kameramozgásra. Szóval kicsi orgazmus.
Közben barátunk Gaius Baltar tűnik fel. Szenved keményen, hisz érthető. Már nem bírom... és elárulom a következőben is benne lesz, és ott is szenved. Szóval ennyi szerencsétlenkedést, meg nyavajgást nem lehet túlélni. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy a valóságban nem lehet túlélni ennyi szenvedést, vagy a filmeken nem szokták kibírni ezeket a szenvedéseket. Szóval nem tudom. Én már nagyon unom. De Baltar végül lelép a cyclonokkal, ami nem lehet egy olyan tuti dolog. Bár ahogy a maradék 41 ezer ember szétszedi az sem a legkellemesebb állapot...
Starbuck. Hihetetlen. Nagyon jó. Most egy kicsit a film idősorrendjét felrűgom. Tehát itt ez a csajszi elzárva mindenki által. Cyclon férj lett neki kitalálva, meg egy gyerek valahonnan.... aki az ő gyereke. Vagyis nem, de ez a cél. Hogy beleszeressen a cyclonba, és elfogadja, hogy a kislány a lánya... Amikor az előző részben a kislány leesik a lépcsőn utána őt már elfogadja. És mikor menekül akkor már a cyclont is megcsókolja. Vagyis dehogy. Becsapja ám, és immár sokadszor hasba döfi valami szúrós szerszámmal, amely most éppen egy kés. És aztán menekülés a hajóra. És most ugrunk. A végén érkeznek meg a kompok, siklók a Galactica-ra. Jön Starbuck is a kis Casey-val az ölében. Kiszáll és egy pillanat, és egy nő fut hozzá sikoltozva, hogy megmentette a lányát... merthogy a kis Casey az ő lánya... Starbuck arca minden. Erről akár lehetne egy filmet csinálni. Csodálatos és döbbenetes.
Aztán a jövő, a félig cyclon, félig ember kisgyermek, aki mint a jövő záloga, meg miegymás... Nagyon küzdenek érte. Eltűniik, és persze a mi jó Gaiusunk találja meg. és odaadja egy cyclonnak, de hát próbálná nem odaadni. Bár később ezt az átadást mint érdem hozza fel..
Számomra a másik döbbenetes jelenet, amikor megérkezik az összes hajó a Galacticára és elkezdik ünnepelni Adamát... Adamát, aki a nagy hős! A kis hősők pedig a háttérben, Starbuck döbbenten áll (fent írtam miért), Colonel Tigh pedig elsántikál botján támaszkodva és egyik szemét elvesztve....
9-es adok, mert hátha lesz még ennél is jobb....
És akkor ez mégis a negyedik rész bejegyzése lesz, pedig az ötödik részt akartam csak megírni...
Ekkor, időben visszalépve néhány napot, még nagyon aggódok hogy nehogy elrontsák a következő részeket. Nehogy elfeledjük mik történtek itt. Rémisztő volt, a hogy Adama levágta a bajszát. Abban olyan jel volt, hogy most újra jön a vándorlás és jön a Föld keresése, és elfeledtük ezt a Caprica 2-t és mindazt, ami rajta történt. Reméljük nem....
És még itt írnak erről:
TVSquad
meg itt:
Sorozataddikt
2006-10-29
Battlestar Galactica 03/04 Exodus II.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése